A szervezeti integritást sértő események bejelentésének módját és a bejelentés esetén követendő eljárás részletes rendjét a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 6. § (4)-(5) bekezdései figyelembe vételével a Szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje állapítja meg.
mke_szervezeti_integritast_serto_rendje231207.pdf
Szervezeti integritást sértő esemény: minden olyan esemény, amely eltér a szervezetre vonatkozó szabályoktól, valamint a költségvetési szerv vezetője és az irányító szerv által – a jogszabályi keretek között – meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől.
Belső visszaélés bejelentése
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) 20. §-a, valamint a Belső visszaélés, panasz és közérdekű bejelentések eljárásrendje A.II.1. pontja alapján a belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Ezen cselekmény, mulasztás, egyéb visszaélés ugyanakkor az irányelvben, illetve a 2023. évi XXV. törvényben konkrétan nevesített EU normák megsértéséhez kell, hogy kapcsolódjon.
mke_belso_visszaeles-panasz_bejelentesek_szab20231207.pdf
A visszaélés-bejelentést külső csatornán, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni.
Panasz bejelentés
A Panasztörvény 1. § (2) bekezdése, valamint a Belső visszaélés, panasz és közérdekű bejelentések eljárásrendje B. I.1. pontja szerint a panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.
mke_belso_visszaeles-panasz_bejelentesek_szab20231207.pdf
Közérdekű bejelentés
A Panasztörvény 1. § (3) bekezdése, valamint a Belső visszaélés, panasz és közérdekű bejelentések eljárásrendje C.I.1. pontja szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
mke_belso_visszaeles-panasz_bejelentesek_szab20231207.pdf
Etikai vétség bejelentése
Az MKE Etikai Kódex X. fejezet 11. pontja szerint a bejelentésnek a Kódex VIII. fejezete szerinti konkrét cselekményre kell vonatkoznia.
MKE panasz, belső visszaélés és közérdekű-bejelentési rendszert működtet.
Bejelentését írásban az alábbi módokon teheti meg: Etikai Bizottság elnökének címzett levélben (postacím: 1062 Budapest, Andrássy út 69-71.), vagy papír alapon az Egyetem főépületében a Dávid téren kihelyezett zárt integritási dobozban, továbbá elektronikus úton, a bejelentes@mke.hu címen vagy az mke.hu/bejelentések oldalon keresztül.
Szóbeli bejelentést az Etikai Bizottság tagja, vagy az Egyetemen az integritási tanácsadói feladatok ellátására kijelölt személy részére lehet tenni, aki a bejelentést írásban rögzíti, amelyet a bejelentő és a bejelentést fogadó egyaránt aláír. A bejelentésekről az Etikai Bizottság elnökét a bejelentést fogadó 3 munkanapon belül tájékoztatja.
A panasz, belső visszaélés, integritást sértő esemény, etikai vétségre vonatkozó bejelentés esetén meg kell adnia nevét, lakcímét, elérhetőségét (telefon, mobil, e-mail). A bejelentésben a következőkről kell tájékoztatást adnia:
- A sérelmezett tevékenységről/ mulasztásról történő tudomásszerzés időpontja
- A panasz, integritást sértő esemény, belső visszaélés, etikai vétség rövid leírása, a normasértő személy megnevezése
- A rendelkezésre álló bizonyítékok, dokumentumok, esetleges tanúk felsorolása.
Figyelem! A bejelentőt nem érheti hátrány a panasz, belső visszaélés, intergritást sértő esemény, etikai vétségre vonatkozó bejelentés megtétele miatt. Személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatók át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításhoz a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv egy személy részére átadhatóak.
A rosszhiszemű, megtévesztő bejelentővel szemben etikai vétség miatt eljárás indítható.