Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Ito Toshimitsu

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Ito Toshimitsu

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Ito Toshimitsu

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.
A Nemzetközi Hétre Európából, Ázsiából és Afrikából is érkeztek vendégelőadók, akik bejárták egyetemünk valamennyi helyszínét, és egy-egy igazán különleges témában tartottak előadást vagy workshopot a hallgatóknak és a partnerintézményekből érkezett érdeklődőknek.
Négy külföldi előadóval készítettünk interjút Ghánától Indonéziáig, ezeket publikáljuk itt a Nemzetközi Hírek alatt.

Prof. Ito Toshimitsu, szobrászművész, Hiroshima Egyetem, Japán

Bemutatná a Hiroshima Egyetem Művészeti Karát?

A Hiroshima City University három karból áll: Nemzetközi Tanulmányok Kar, Információs Tudományok Kar és a Művészeti Kar. Az egyetem irányelveinek megfelelően a nemzetköziesítésre fókuszálunk, jelenleg húsz külföldi egyetemmel van megállapodásunk.

A Művészeti Kar a gyakorlatközpontú oktatásra, kutatásra törekszik azzal a céllal, hogy olyan művészeket képezzen, akik meghatározó szerepet játszanak a világban. Ami az oktatáspolitikát illeti, a koncepció a következő: „eredeti művészi kifejezések megszerzésére való törekvés, a hagyományok tiszteletben tartása mellett”. Úgy vélem, ez egybecseng a Magyar Képzőművészeti Egyetem elveivel is.

A Hiroshimai Művészeti Karnak két nagy tanszéke van. A Képzőművészeti Tanszékhez tartozik a japán festészet, az olajfestészet és a szobrászat szak. A Design és Iparművészeti Tanszékhez az alábbi szakok tartoznak: kortárs kifejezések, háromdimenziós modellezés, vizuális média, fémmegmunkálás, festés és hullámosítás, lakkformázás.

Tudna valami különlegeset vagy tipikusan helyi jellegzetességet említeni a Hiroshimai Egyetem Művészeti Karáról?

A Szobrász Tanszék, ahol tanítok, számos művészeti projektet folytat az iskolán kívül is. Szülővárosunkban, Hirosimában kiállításokat terveztünk és valósítottunk meg az atombombázás után megmaradt épületek és a város főutcáinak felhasználásával. Hirosimán kívül pedig az egyre inkább elnéptelenedő településeket és távoli szigeteket céloztuk meg, ahol szintén rendszeresen szervezünk projekteket és kiállításokat. Úgy gondoljuk, hogy azáltal, hogy a tanárok, diákok, sőt öregdiákok is részt vesznek ezekben a művészeti projektekben, ráirányíthatjuk a figyelmet ezekre a területekre, és (újra) felfedezhetjük őket.
Mindemellett a formatervezés és a kézművesség területén aktívan támogatjuk a helyi vállalatokkal és a régióval való együttműködési megállapodásokat.

Ön előadást valamint workshopot is tartott “Land memory and artwork” címmel. Kérem, meséljen nekünk erről.

Napjainkban a globalizáció nagy léptékben halad előre mindenhol, beleértve a politikát, a gazdaságot és a kultúrát is. Ennek következtében, különösen a kultúra tekintetében, az egyedi helyi kultúrák és életkörnyezetek elvesznek, és egyre inkább az a tendencia, hogy a művészi kifejezéseket is egységes értékek alapján mérik. Azonban még ma is minden régiónak megvan a maga történelme és egyedi kultúrája, és úgy vélem, hogy a művészek kutatás révén megérthetik ezeket, és megjeleníthetik a műveikben, és ezáltal új és gazdag kultúrát teremthetnek.
A workshopon arra kértünk minden résztvevőt, hogy rajzolja le a mentális tájképét tussal (monokróm), majd ennek háromdimenzióssá tétele során megpróbáltuk azt egyedi és eredeti szobrászati formában is megragadni.

Mi a jelenlegi projektje, min dolgozik éppen?

Jelenleg a 2025-ös Setouchi Triennáléra végzek kutatásokat Shodoshima kapcsán, és egy új alkotáson is dolgozom.
Nagy kihívás számomra, hogyan lehet szoborként kifejezni a tájat, amelynek nincs olyan egyértelmű formája, mint az emberi testnek vagy az állatnak.

Mit talált a legérdekesebbnek Budapesten és egyetemünkön?

Budapesten rengeteg bronzszobor található, amelyek a város történetét mesélik el, és gyönyörű tájképet alkotnak. A szobrászok technikája kimagasló, különösen az ember mozdulatai valóságosak és erőteljesek.
Nekem, aki a japán művészeti egyetemről érkezett, nagyon érdekes volt megismerni az MKE oktatáspolitikáját és projektjeit.



Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Prof. Boakye-Yiadom Frederick

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Prof. Boakye-Yiadom Frederick

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Ito Toshimitsu

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Ito Toshimitsu

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Agni Saraswati

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.

Interjúsorozat a Nemzetközi Hét kapcsán – Agni Saraswati