Kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a Strobl 170 Jublieumi Év keretében

Megnyitó: 2026. július 22., 18:00
A kiállítást megnyitja: dr. Szerdahelyi Márk művészettörténész
Megtekinthető: 2026. július 22-től szeptember 19-ig
Nyitva: Keddtől szombatig 10-től 18 óráig
Kurátorok: Erős Apolka és Borovi Dániel

A belépés ingyenes.

A Képzőművészeti Egyetem idén egykori legendás tanárára, Strobl Alajosra emlékezik születésének 170. és halálának 100. évfordulóján. Az alkotó nemcsak korának egyik legmeghatározóbb szobrászművésze volt, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a budavári Szent István-lovasszobor, a Mátyás-kút vagy a Magyar Nemzeti Múzeum előtt felállított Arany János-emlékmű, hanem pedagógusként is kiemelkedő szerepet töltött be az előző századforduló magyar művészképzésében. 1885-től a Képzőművészeti Egyetem elődjében, a Mintarajztanodában oktatta a szobrászhallgatókat, majd a Szobrász Mesteriskola vezetője lett. Négy évtizeden át tanított az Epreskertben, ahol saját műterme is működött.

A halhatatlanság forrása című kiállításunk – amely címét az 1897-es műcsarnoki Művészestély Strobl által tervezett installációjáról kapta – tehát egy olyan környezetben mutatja be a szobrász művészetét, amelyhez alkotóként és pedagógusként is számtalan szállal kötődött. A tárlat helyszíne a Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti főépülete, amely eredetileg 1877-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokaként nyílt meg, és az új Műcsarnok 1896-os megnyitásáig Budapest legfontosabb kortárs kiállítóhelye volt. Maga Strobl is itt, a Társulat éves kiállításain mutatta be új alkotásait először, így számos alkotása most oda tér vissza, ahol a budapesti közönség a 19. század végén először találkozhatott vele.

A kiállítás az életmű többszáz szobra közül 45 művet, köztük az alkotói pálya jó néhány kulcsművét felvonultatja a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum és a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény anyagából, a műtárgyválogatás hiánypótló szobrászati csemegéket is bemutat.

A kiállítás egyik különlegességét jelenti, hogy a nagyközönség most először láthat számos olyan, a Stróbl család és más magángyűjtők anyagából érkező gipsz és terrakotta plasztikát, amelyek az utóbbi száz évben nem szerepeltek kiállításon és – anyagukból és a technikából adódóan – közvetlenül, módosítások nélkül mutatják Strobl Alajos lendületes, gyors szobrászi elképzeléseit.

Valódi szenzációt jelentenek azok a művek, amelyek eddig rangrejtve a Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében bújtak meg. Borovi Dániel művészettörténész és Strobl-életműkatalógusának elkészítése, illetve a kiállítás előkészítése során azonosította őket a szobrász alkotásaiként levéltári dokumentumok, archív fotóanyagok és a családi hagyatékban fennmaradt jegyzékek alapján. Kiemelkedő ezek közül Strobl Alajos tanártársáról, Rauscher Lajos építészről, festőről és iparművészről készült mellszobra, ugyanis ő tervezte meg a Mintarajztanoda (ma: Andrássy út 69, MKE épületének egy része) épületét és homlokzati dekorációját. De sikerült azonosítani például Gróf Károlyi Sándor (1831–1906) politikus, „a magyar szövetkezetek atyja”, kórházépítő, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjának mellszobrát, valamint Bethlen Klementina grófné, Bethlen István későbbi miniszterelnök nővérének portréját is, aki az I. világháború idején az epreskerti hadikórház önkéntes ápolónője volt.

Az Andrássy úton elhaladó nagyközönség is megcsodálhat majd egy, az épület homlokzati lépcsőjén ülő szobrot. A legmodernebb szobrászati technikával, 3D-ben, közel életnagyságban kinyomtatott mű Strobl Alajos 1913-ban készült Mechwart emlékművének egy mellékalakja, Pospischil Mihály szobrának másolata. Az egykor több alakos emlékmű megsemmisült a II. világháború idején, egyedül ez az ülő szoboralak maradt túlélőként a talapzaton, eredetijét ma az Öntödei Múzeum őrzi a kertjében.

Strobl Alajos szándéka szerint, az eredeti kompozícióban Pospischil Mihály felnézett az ipar úttörőjére, Mechwárt Andrásra. 3D nyomtatott, léptékazonos mása az MKE lépcsősoráról néz fel alkotója, Strobl Alajos szellemi örökségére. Az élénk, kortárs interpretáció múlandó, esendőségével irányítja figyelmünk az értékek állandóságára.

A szobor-idézet az MKE Szobrász Tanszékének és Digitális Művészeti Központjának együttműködésében valósult meg, Baráz Tamás, Erős Apolka és Tyurin Dániel szobrászművészek által.

A kiállítás a Strobl Alajos leszármazottjait és tisztelőit tömörítő Strobl Alajos Emlékhely Alapítvánnyal együttműködésben jött létre.