A restaurálás hagyományai
A szentpétervári Repin Akadémia Festészeti Kar Restaurátor Műhelyének kiállítása
A restaurálás hagyományai
A szentpétervári Repin Akadémia Festészeti Kar Restaurátor Műhelyének kiállítása
A Magyar Képzőművészeti Egyetem tisztelettel meghívja Önt
a szentpétervári Repin Akadémia Festészeti Karának Restaurátor Műhelye által megrendezésre
kerülő
"A restaurálás hagyományai"
című kiállítás megnyitójára 2011. április 4-én, hétfőn 14 órára.
A kiállítást megnyitja:
prof. Kőnig Frigyes dr. habil, DLA, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora
Mikhailovsky Semyon, a szentpétervári Repin Akadémia rektora
A kiállítás megtekinthető: 2011. április 15-ig
hétfő - péntek: 10.00 - 18.00
szombat: 10.00 - 13.00
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Aula
1062 Budapest, Andrássy u. 69-71.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram
Repin Akadémia, Szentpétervár
a Festészeti Kar Restaurátor Műhelye
Kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen
A restaurálás hagyományai
A szentpétervári Repin Akadémia fennállása első éveitől kezdve nagy gondot fordít a művészeti alkotások megőrzésére és a restaurátori gyakorlat magas szintű képzésére. Lucas Conrad Pfantzelt csak miután 1768-ban lediplomázott a Cári Művészeti Akadémián, engedélyezték neki, hogy hozzálásson ifj. Lucas Cranach festményeinek restaurálásához. A Művészeti Akadémia Európába küldte gyakorlatra tanítványait, hogy „megtanulják, hogyan lehet helyrehozni és megőrizni a régi festményeket”. A Cári Ermitázs gyűjteményeinek restaurálását a XVIII-XIX. században szintén a Művészeti Akadémia felügyelte. A restaurátoroknak ahhoz, hogy festményekkel dolgozhassanak, először el kellett végezniük a Művészeti Akadémia restaurátori iskoláját, majd az Ermitázs műhelyében készültek fel jövőbeni munkájukra. 1889-ben a Művészeti Akadémia kizárólagos jogot kapott arra, hogy Oroszország területén régészeti ásatásokat folytasson és óorosz művészeti alkotásokat restauráljon. A tudományos életben uralkodó széthúzások ellenére a Művészeti Akadémia aktív munkájának köszönhető, hogy Oroszországban létrejött a restaurátor képzés.
A tradíció, mely 1917 után megszakadt, 1971-ben éledt újjá amikor az intézmény ismét felvételt hirdetett a restaurátor műhelybe.
Az új műhely első vezetője Mihail Markov (1971) volt, akit Ananyij Bridanov (1972-73) követett – a két híres restaurátor fektette le a felsőfokú restaurátor képzés alapjait. 1973-tól 1977-ig az intézmény vezetője Leonyid Ilcen, az Ermitázs restaurátor iskolájának korábbi hallgatója, majd 1977-től 2009-ig Mihail Gyevjatov professzorvolt. Jelenleg Jurij Bobrov vezeti a műhelyt, a temperafestmények konzerválási és restaurátor részlegének vezetője Filipp Bobrov docens, az olajfestmények konzerválási és restaurátor részlegének vezetője pedig Szvetlana Taratinova asszisztens.
A műhely mellett működik egy fizikai-optikai kutatólaboratórium, ahol a szakemberek a restaurálás során a legmodernebb műszerekkel vizsgálják a festményeket. A műhely kivívta a múzeumi szakemberek elismerését – azon területekét, ahol korábban szkeptikusan fogadták a restaurátorok felsőfokú képzését.
A műhelyben a restaurátori munka összes részének nagy figyelmet szentelnek. A képzés ideje egy teljes, hatéves egyetemi képzés idejének felel meg, és két fő szakirányból áll: temperafestmények, valamint olajfestmények konzerválása és restaurálása. A leendő restaurátor művészek felsőfokú végzettséget szereznek festészet szakon, majd a tanmenetének részét képezi egy gyakorlati kurzus, ahol a művészek régi orosz festmények és ikonok másolatait készítik el.
A felsőfokú restaurátor-művész képzés legfontosabb része számos speciális, többek között természettudományi tantárgy – a tanulóknak nem csak rajzolniuk és festeniük kell tudni, de alapvető fizikai és kémiai ismeretekkel is rendelkezniük kell. A képzés során a tanulók előadásokat hallgatnak a fizikai-optikai kutatásokról, a konzerváló-anyagok kémiai összetételéről, biológiából és a muzeológia tárgyköréből, számítógépes dokumentációból, fényképészetből, valamint a műemlék-restaurálás történetéről és módszereiről. Ezenfelül a tantárgyak közé tartozik még a művészettörténet, az ikonfestészet tradíciói és a műalkotások tudományos vizsgálata.
A műhelyben végzett szakemberek Oroszország különböző múzeumaiban és restaurátor műhelyeiben helyezkednek el. Szentpétervár gyakorlatilag összes történelmi emlékművén dolgoznak, restaurálják a helyrehozott templomokat és régi kastélyokat díszítő festményeket. A műhelyben végzett mesterek nem csak Oroszország területén, de lengyelországi, németországi, franciaországi, izraeli és kínai múzeumokban és restaurátor központokban is dolgoznak. Néhányan közülük közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanítják a restaurálás elméletét és gyakorlatát, a festészetet, a rajzot és a másolást.
J. Bobrov egyetemi tanár, a Repin Akadémia Restaurátor Műhelyének vezetője
