Böröcz-Révész és Révész performanszok – Maradjon köztünk! vetítések
Böröcz-Révész és Révész performanszok – Maradjon köztünk! vetítések
november 16. (szerda) 19.30-21.30
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest – Vetítőterem
MARADJON__KÖZTÜNK__VETÍTÉSEK
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében 2022 december 17-ig látható "Maradjon köztünk! – Szemelvények Révész László László művészetpedagógiai tevékenységéből" című kiállításhoz kapcsolódó programként október 26-tól kezdődően heti rendszerességgel vetítéssorozatot indítunk Révész László László mozgóképes munkáiból, illetve hozzá kapcsolódó művekből. A vetítések mellett meghívott előadók, beszélgetések segítségével igyekszünk feltérképezni Révész László László művészetének egy napjainkban láthatatlan, mégis jelentős szeletét.
A "Maradjon köztünk!" kiállításról bővebben:
https://www.mke.hu/aktualis/...
Heti vetítés
- Böröcz-Révész és Révész performanszok (Flea 5’, A balerina almája 20’, His Master’s Voice 20’)
- NOV/16 (szerda) 19.30-21.30, MKE, főépület (Andrássy út 69-71.) fsz. Vetítőterem (Bejárat az Izabella utca felől)
- Meghívott vendégek: Pataki Gábor művészettörténész és Topor Tünde művészettörténész
A performanszokról
Révész 1978-tól, a Képzőművészeti Főiskolán szinte a kezdetektől Böröcz Andrással közösen készített performanszokat. Ezek akkoriban a dadából, és a cabaret Voltaire előadásainak leírásából inspirálódtak, de gyakran hasonlították őket Raymond Roussel Kollázs-színházához is. Mint Roussellnél, náluk is a színpadon megjelenő figurák között volt bűvész, bártáncosnő, teljesen amatőr szereplők, mindez élőképekbe rendezve. Nem jellemek egy színdarabból, hanem mindenféle színpadi kellékfigurák.
Bora Gábor írja Révész 90-es évekbeli, Böröcz András Amerikába települése utáni, egyéni performanszaival kapcsolatban:
Ha Révész performanszait sorozatként szemléljük, és figyelembe vesszük a különbségeket a korábbi performanszokhoz képest, arra a következtetésre juthatunk, hogy közelebb állnak a klasszikus festészethez, mint bármi máshoz. Ha egy festményen szerepel egy történet, nyilvánvalóan más történetek is vannak a festményen szereplő körül, illetve maga a festmény körül, mint készítésének és interpretációjának története.
Nem próbálom elmondani a történeteket a művekben, nem a rövidség okán, hanem mert a művek nem a történetmesélés időkontinuumában strukturálódtak, az események sokkal inkább a festészeti komponálás módszerével rendeződtek el, hátterekkel, előterekkel, vízszintes és függőleges konstrukciókkal. A művekben elmondott történetek szegmensek ebben a struktúrában, és nem fordítva. Olyanok, mint a klasszikus történeti festmények történetei, ahol a történet része a festménynek, nem a festmény szól a történetről. A festmény felfogható más úton is, az illusztrált történet felismerése nélkül. Ilyen módon van jelen Révész műveiben egy konstruktív ambivalencia a festői és a narratív elemek között, egy ambivalencia, ami a klasszikus festészet sajátja.
Bora Gábor: A reading for the plot, in: László László Révész, Mediaresearch, Bp. 1992
Böröcz András - Révész László: Flea 5’ 1986
Révész László László: A balerina almája 20’ 1988
Révész László László: His Master’s Voice 20’ 1992
A vetítésre a belépés ingyenes.
A kiállítás Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a az EU4ART projekt támogatással, az MKE éves kiállítási programja keretében valósul meg.
